Üdvözöllek az oldalamon!

Glasz György vagyok, retro DJ.

Gyermekkorom óta foglalkozom zenével, zenészként harmónikán játszottam. A 90-es évektől minden hétvégén club DJ-ként pörgettem a lemezeket a legendás bonyhádi Atlasz diszkóban. Ekkor még két bakelit lemezjátszó és egy keverő pult volt a lemezlovas munkaeszköze. Emellett a Völgység Rádiónál hat évig válogattam, szerkesztettem, konferáltam a zenei anyagokat. Széles körű ismeretekkel rendelkezem az általam képviselt, illetve a kedvelt zenei műfajokban. Saját hanghordozó készlettel rendelkezem, tehát egyben zenei gyűjtő is vagyok.

Három évig kipróbáltam, hogy milyen „esküvői DJ”-ként tevékenykedni. Ez alatt az idő alatt rájöttem, hogy ez a tevékenység nem nekem való, és vissza szeretnék térni a gyökerekhez, folytatni azt amit a 90-es években elkezdtem. Újra hiteles DJ szeretnék lenni, nem pedig egy zeneszolgáltató, vagy zenei felhasználó. Ahogy a múltban, úgy a jövőben is kizárólag eredeti forrásból szeretnék játszani 100% vinyl lemezekről.

Tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy manapság a DJ jelentése és annak értelmezése sajnos nagyon mást mutat, mint amit tartalmaz. A fogalmával nagyon kevesen vannak tisztában. A DJ, vagyis disc jockey eredetileg azt a személyt jelentette az 1950-es években Amerikában, aki rádióműsorokban bejelentette és lejátszotta az akkori népszerű lemezeket. Az elnevezés a hanglemez angol neve (a formája miatt): disc (vagyis „korong”), illetve a jockey = „zsoké” szavakból állt össze.

De ugorjunk a 80-as, 90-es évekhez. Ahhoz, hogy valaki ebben az időben lemezlovas lehetett komoly befektetett munkát és pénzt igényelt, a lemezek ára ugyanis igencsak borsos volt, csak külföldről lehetett beszerezni és a keveréshez szükséges technika előteremtése sem volt olcsó mulatság. Ez akkoriban egy figyelemre méltó szakma volt, vizsgát is kellett tenni. Emellett a szakma csínját-bínját csak tapasztalt lemezlovasoktól lehetett megtanulni, ezért komoly kultusza volt a szakmának, kevesen, csak a tehetségesek kerülhettek be az „elit” körökbe.

Amikor az Atlasz Diszkóban játszhattam még nagy tisztelet övezte a DJ-ket. Három óránként váltottuk egymást, kizárólag eredeti bakelit lemezekről játszottunk. Mindenkinek megvolt a maga stílusa, én a 80-as, 90-es évek zenéit képviseltem. Nem volt számkéregetés, a közönség elfogadta, azt amit játszottunk. A DJ-ket meg sem lehetett közelíteni, „kidobó emberek” vigyáztak ránk, ahogy most a sztár DJ-kre. Sajnos ennek a tevékenységemnek akkor családi okok miatt véget kellett vetnem…

Ez a korszak sajnos az internet elterjedésével ért véget, amikor is kezdtek megszűnni a technológia korlátok, azaz sok zene nagyon könnyen beszerezhetővé vált, ugyanakkor a szakmához szükséges technika is sokkal hozzáférhetőbb lett. Noha a 2000-es évek derekán még privilégiumnak számított lemezlovasnak lenni, nem sokkal később tömegjelenséggé vált a szakma. A lemezlovasok többsége sajnos már nem bakelit lemezről, hanem CD-ről játszott, a zenei állomány beszerzése azonban még mindig tőke és energiaigényes volt. A szakma úgynevezett „felhígulása” a 2008-2010-es évektől kezdődött, ekkortájt már sem a zenék beszerzése, sem a technika előteremtése nem okozott különösebb gondot a legtöbbeknek, így egyre több „DJ-palánta” született, hirtelen mindenki DJ lett.

A közösségi média elterjedése is jelentős szerepet játszott ebben, ugyanis már elég volt egy laptop, egy zenei felhasználó szoftver, egy Facebook-oldal, egy torrent oldal, amiről le lehetett tölteni a gagyi zenét és máris DJ-nek nevezhette magát akárki. Ehhez pedig sok esetben társultak fellépések is, hiszen sok klubtulajdonos próbált spórolni a lemezlovason, így szívesen adtak lehetőséget a hiteltelen előadóknak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem születtek így is ígéretes tehetségek. A folyamat következménye inkább úgy fogalmazható meg, hogy DJ-nek lenni ma már nem jelent privilégiumot, hiszen viszonylag kevés befektetett munkával válhat azzá valaki. Csak az a probléma, hogy ez miatt esett a szakma presztízse is. Néhány éve, a laptop DJ-zés teljesen megváltoztatta az iparágat. Sajnos itt már nem beszélhetünk a hiteles lemezlovasokról, mert ők már nem DJ-k, hanem zenei felhasználók!

Manapság a lemezlovasságnak sokkal többről kellene szólni, mint két zene összekeveréséről vagy épp a táncparketten lévő közönség kezeléséről. Ahhoz, hogy valaki feljebb lépjen a ranglétrán, a klasszikus DJ-szerep már kevés. Mivel nagyon sokan vannak a piacon, így a kezdők és haladók közül is leginkább csak azok érhetnek el sikereket, akinek vagy jó kapcsolataik vannak, vagy jó a marketingjük. Pl. egy dekoratív hölgy nagy dekoltázzsal a DJ pult mögé állítva máris nagy sikereket érhet el, így jócskán háttérbe szorul a zenei és technikai felkészültség a kialakított imázzsal szemben. Az sem baj, hogy a zenét nem ő, hanem egy program keveri össze, a mutatványának semmi köze nincs a zenéléshez. Sajnos erre van igény, a minőség, a tehetség már nem fontos a gagyi a kelendő.

De ha már ideig eljutottunk essen szó egy picit ez esküvői DJ-ről és most fel lehet háborodni. Esküvői DJ nem létezik, NINCS! Itt is tisztába kell tenni a fogalmakat. Esküvői zeneszolgáltatók vannak, akik laptopról, pendrive-ról, (vannak akik YouTube-ról) szolgáltatják a zenét, teljesítik mindenki kérését, kívánságát, vagyis mondhatni egy zenegépet fizetnek meg drága pénzért. Ennyi erővel kell fogni egy laptopot ráhalmozni több ezer zeneszámot, hozni otthonról két hangfalat, befizetni a Mahasz felé a zenék utáni jogdíjat, és meg is van az esti szórakozás. Mindenki örül és azt hallgat, amit szeretne. 

Essen szó a MAHASZ jogdíjról is. Miért is kell fizetni? Azért, hogy a másolt többszörözött tartalmat is le lehessen játszani nyilvános helyeken, pl. egy esküvőn. Tehát egy esküvői zeneszolgáltató ha nem tudna letölteni zenéket az Ncore-ról, vagy a YouTube-ról, akkor hamar vége lenne a partinak. Valljuk be, a másolt zenei repertoárjának a 85%-a NEM EREDETI forrás! Ha befizeti a MAHASZ jogdíjat, az pedig azt jelenti, hogy másolt tartalmat, többszörözött zenét játszik, a befizetéssel pedig ezt igazolja…

Egy HITELES DJ-nek viszont ezzel szemben NEM kell jogdíjat fizetnie, mivel eredeti bakelit (vinyl) lemezekről játszik!

Véleményem, tapasztalatom szerint esküvőre élő zene kell, zenészek, hús-vér emberek, akik hangszeren játszanak! Őket kellene támogatni, mert ők is hitelesek.

Klubbokba, retro partykra hiteles DJ-t kell hívni, aki bakelitről játszik!

Retro DJ-ként a minőséget szeretném képviselni, a 70-es, 80-as, 90-es évek zenéivel!

Barátsággal: Glasz György